Hogyan találjuk ki a hipotéziseket szakdolgozat íráskor?

Mi az a hipotézis? Mi baja mindenkinek? Minek nekem ez? Honnan szedjek hipotézist, csak találjak ki valamit? Ma ezeket a kérdéseket fogjuk megválaszolni. A szakdolgozat írás talán legnehezebb része ez.


Egy szakdolgozat leegyszerűsítve két részre bontható

1. szakirodalmi áttekintésre,

2. kutatásra.

Arról, hogy hogyan készítsünk szakirodalmi áttekintést, és hogy mi az egyáltalán, már írtunk. 

A kutatásnak talán a legnehezebb része a hipotézisek felállítása. Mármint egyáltalán honnan tudd, hogy mit akarsz kutatni, mitől lesz jó egy hipotézis? Hogyan találj ki hipotézist, mi alapján?

Elsőként fogjuk a témánkat. Az alábbiakban egy példát fogunk használni. A téma a következő: "A nagymamák életkorának hatása a nagymamák viselkedésére és a sütemény sütési kedvre". 

Elkészíted a jó kis szakirodalmi áttekintésedet, és írsz benne mindenféléről (random felsorolok néhány példát, hogy ennél a témánál mik jöhetnének szóba egy szakirodalmi áttekintésben): 

  • az életkor változása milyen folyamatokat hoz magával?
  • milyen hatása lesz annak, ha valaki nagyszülő lesz?
  • mik a különbségek a nagymamai és a nagypapai szerep között?
  • mi befolyásolja, hogy valaki szívesen készít sütiket? 
  • van-e szakirodalom, ami beszél arról, hogy a nagymamák egyáltalán szeretnek sütit sütni?
  • ha van ilyen szakirodalom, az ír bármit arról, hogy az életkor és a süti sütési kedv összefügg? 


VAN? REMEK. Tehát ezen a ponton szépen eldöntöd, hogy meg is ragadod ezt a páratlan lehetőséged, és te magad is a két téma közötti összefüggést fogod kutatni.

A hipotéziseknél előre ki kell találni, hogy

  1. milyen változók között vizsgálsz kapcsolatot,
  2. mivel fogod mérni a változóidat,
  3. és az ezen változók közti különbséget hogyan fogod mérni.


A fantasztikus szakirodalmi áttekintésednek köszönhetően az elsőre már választ is tudsz adni, hiszen a szakirodalmi áttekintés során világossá vált számodra, hogy a változók az 1) életkor, 2) süti sütési kedv mértéke. Tehát az első lépés pipa, hiszen ezzel egyúttal meg tudtad alkotni a hipotézisedet is:

Példa hipotézis: a nagymamák életkora összefügg a süti sütési kedvvel.

Lássuk a második lépést. Mert ugyan kiváló, hogy kitaláltuk a változókat, de hát azt mérni is kell valahogy. Az életkor mérésének módja nem igényel komolyabb fejtörést, de hát a "kedv" egy megfoghatatlan fogalomnak tűnik, hát mit kezdjünk vele, hogyan mérjük? És itt jön a terv: a süti sütési kedvet pl. egy 5 fokú skálán mérjük. Remek, megvan a második lépés is, azaz kitaláltad, hogy mivel méred magukat a változókat.

Most nincs más dolgunk, mint olyan kérdőívet készíteni, amiben megjelennek ezek a változók. Tehát a kérdőívben valóban szerepeljen a nagymamák életkoràra vonatkozó kérdés, illetve a süti sütési kedvre vonatkozó kérdés. Mert hiába rakjuk bele a kérdőívbe pl. hogy "önnek mi a kedvenc süteménye?", ha a hipotéziseinkben nem jelenik meg, ez a kérdés irreleváns.

Lássuk, hogyan néz ki ez a gyakorlatban: tegyük fel, hogy a kutatásunk során nagymamák alkotják a mintánkat (arról, hogy jelent a minta, már írtunk), akiktől két dolgot kérdezünk? 1) hány éves Ön? 2) Ön mennyire szeret sütit sütni? Kérem, válaszát jelölje egy 5 fokozatú skálán, amelyen az 1-es érték azt jelenti, hogy egyáltalán nem, az 5-ös érték pedig azt, hogy teljes mértékben.

Mi történt? Ezzel két kvantitatív adatot kapunk. (Arról, hogy a nominális, azaz szöveges adatok sem jelentenek akadályt a statisztikai módszerek alkalmazásakor, már írtunk.)

Már csak azt kell kitalálnunk, mit is kezdünk velük. Tehát ez a feltételezett kapcsolat, amit oly' bátran állítottunk a hipotézisben, hogyan kerül igazolásra?

Itt az következik, hogy végiggondoljuk szépen az összes statisztikai számítást, ami valaha az utunkba került a tanulmányaink során (elnézést kérek attól, akit ez traumatizált), és kitaláljuk, hogy melyikek azok a számítások, amelyek KÉT kvantitatív adatra lettek kitalálva, és ráadásul KAPCSOLATOT mérnek.

Hát nemsokára el is jutunk a következtetéshez, miszerint ez a korreláció, vagy a lineáris regresszió. A lineáris regressziót választjuk, mert tudjuk, hogy a korreláció ide kevés lesz. Arról, hogy hogyan kell elemezni a lineáris regresszió eredményeit, már írtunk.

És bumm: nem csak a hipotézisünk van kész, hanem egy világos tervet is megalkottuk arra, hogy mit kezdünk a hipotézissel.